Afganisztán testközelből, Trump visszatérne (2. rész)
A Bagrami légibázis elvesztése nagyon fájt Donald Trumpnak és már fontolgatta, hogy megpróbálja erőszakkal visszavenni, de a Pentagon erről lebeszélte. Nemrég az Irán ellen vívott háborúban az amerikai elnök ajánlatot tett a Talibán kormánynak, hogy bérbe venné a katonai repteret, hogy amerikai vadászbombázók ott tankoljanak és szervizeljék őket. A tálibok nemet mondtak, mivel jó viszonyt építettek ki Iránnal.
Afganisztán ázsia egyik legfontosabb országa. Stratégiailag közel van, az összes közel-keleti és közép-ázsiai országhoz. Ezért is dühöngött Trump, amikor Joe Biden két szundi között úgy döntött, hogy kivonja a csapatokat Afganisztánból.
Tálibok amerikai fegyverekkel
Az USA a fejvesztett menekülése közben 7,1 milliárd dollár értékű fegyvert és más felszerelést hagyott a Hindukusban, mivel túl drága lett volna hazaszállítani. Nagyjából 470.000 pisztoly, gépkarabély, „páncélököl”, kézigránát, lőszer és egyéb eszköz maradt konténerekbe eltárolva. Csak járműből 40.000 darabot tudtak „újrahasznosítani” a tálibok. A páncélozott Humveek ma is részei a kabuli városképnek, mivel a hadsereg és a rendőrség is azokat használja. A kevlár rohamsisakokra szerelhető éjjellátókból sincs hiány, mivel 42.000 darab volt a raktárakban. Ergo a tálib hatalomátvétel után nem hiány a legmodernebb lőfegyverekben és felszerelésben.
Nem maradtak pilóták az országban
Hiába maradtak utasszállítók, katonai repülők és helikopterek az országban nem volt, aki repülje őket. A tálibok hatalomátvételekor a pilóták beültek családjaikkal együtt gépeikbe és Üzbegisztánba, valamint Tádzsikisztánba repültek. Később többen visszatértek, de voltak külföldi pilóták is, akik civil utasszállítógépeket vezettek, köztük egy ukrán női pilóta is. Ma már két légitársaság is működik Afganisztánban az Ariana és a Kam Air.
Bagram is a táliboké
Bagram elvesztése a mai napig fájó pontja az amerikai Afganisztán politikának. A hatalmas légibázist ma az Afganisztáni Iszlám Emirátus hadserege és légiereje működteti. Április végén Trump ajánlatot tett a Talibán kormánynak, hogy bérbe venné a katonai repteret az Irán elleni offenzívához, ám Kabul nemet mondott. Ez nem is csoda, hiszen Irán azon kevés országok köréhez tartozik, amely elismeri a talibán kormányt és diplomáciai kapcsolatokat ápol vele. Az Iránnal való jó kapcsolat sokkal fontosabb, mint pár millió dollár, ezt nem nehéz belátni. Elég az energiaszektorra gondolni. Gázból és kőolajból Afganisztán behozatalra szorul és Irán itt van a szomszédban óriási készleteivel.
Mi lett az amerikai nagykövetséggel?
Az amerikai diplomaták is fejveszte elhagyták Afganisztánt, ami annyira talán nem volt jó ötlet. Az oroszok és a kínaiak nem véletlenül maradtak az országban és nem zárták be követségeiket, konzulátusaikat. Afganisztán a stratégiai pozícióján kívül rendkívül gazdag ritka földfémekben, amelyek a mobiltelefonok és a computerek gyártásához elengedhetetlenek. A bányászati jogokat pedig az oroszok és a kínaiak megvették. Ez az afgán kormánynak persze milliárdos bevételt is jelent. Az amerikai nagykövetségből egy úgynevezett Mudzsaheddin Medresszét csináltak. Egy iskolát, ahol a talibán harcosokat képzik. (Folytatása következik)
