Felmérés: a többség támogatja a közös európai hadsereg felállítását
A vizsgált uniós tagállamokban a megkérdezettek döntő többsége támogatná egy közös európai hadsereg felállítását. Emellett a NATO-tagság sem ment a "divatból", viszont a felmérés eredménye szerint a megkérdezettek harmada már biztonsági fenyegetésnek tekinti az Egyesült Államokat. Különösen igaz ez Németországra, ahol a megkérdezettek több, mint fel vélekedik így.
A felmérésben részt vevő uniós országokban tízből több mint hét válaszadó támogatná a közös európai hadsereg létrehozását. A NATO-tagság mellett továbbra is erős a kiállás, de a szövetség legerősebb tagját már sokan biztonsági fenyegetésnek tekintik.
A megkérdezettek 71 százaléka támogatná, hogy az Európai Uniónak saját hadserege legyen – derül ki a GLOBSEC biztonságpolitikai kutatóintézet Politico által ismertetett felméréséből. Az ötlet Romániában kapta a legnagyobb támogatást, 82 százalékot. Litvániában 78, Franciaországban 75 százalék állt mellé. Lengyelországban és Bulgáriában nagyjából tízből heten támogatták, Németországban pedig 69 százalék volt ez az arány. A kutatást 14 országban végezték, köztük 11 uniós tagállamban, valamint Ukrajnában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.
Idén az uniós biztos izzította be újra a témát
Az ötlet nem most került elő. Andrius Kubilius uniós védelmi biztos már áprilisban arról beszélt, hogy ha az Egyesült Államok elkezdi kivonni csapatait Európából, meg kell vizsgálni, hogyan lehetne pótolni őket. A biztos egy közös európai gyorsreagálású hadtest létrehozását vetette fel, amelyet szerinte akár európai hadseregnek is lehetne nevezni.
A felmérésben ugyanakkor az önállóbb európai védelem igénye nem járt együtt a NATO elutasításával. A vizsgált NATO-tagországokban a válaszadók 77 százaléka egy szavazáson a bennmaradás mellett voksolna.
A megkérdezett uniós országokban pedig 78 százalék támogatná, hogy az EU a NATO mellett fejlessze saját védelmi képességeit.
A németek fenyegetést látnak az Egyesült Államokban
A vizsgált európai országokban a megkérdezettek több mint egyharmada tekinti biztonsági fenyegetésnek az Egyesült Államokat. Franciaországban és az Egyesült Királyságban nagyjából minden második válaszadó vélekedett így, Közép- és Kelet-Európában körülbelül minden harmadik. Németország volt az egyetlen vizsgált ország, ahol ez az álláspont többségbe került.
A washingtoni elkötelezettség miatt már az amerikai félidős választás előtt is aggódtak európai NATO-diplomaták. A Politicónak akkor arról beszéltek, hogy egy republikánus vereség után Donald Trump az Európában állomásozó amerikai csapatok kivonásával is nyomást gyakorolhatna a szövetségeseire.
Az ukrajnai háború megítélésében is kitűnt Németország. A német válaszadók valamivel több mint fele tartotta fontosnak Ukrajna harcát a saját országa biztonsága szempontjából, miközben közel hatvan százalékuk elfogadná, hogy Kijev területi engedményeket tegyen a békéért cserébe.
Sorkatonaság? Jöhet!
Azokban a vizsgált országokban, ahol nincs kötelező katonai szolgálat, a válaszadók 64 százaléka támogatná a visszaállítását. A legmagasabb támogatottságot Csehországban, Franciaországban, Németországban és Szlovákiában mérték. A kérdés a nemzeti katonai szolgálatról szólt, nem egy esetleges közös uniós sorozásról. Horvátországban a vita már túl van ezen a ponton. A Világgazdaság márciusban arról számolt be, hogy a kötelező katonai szolgálat visszaállítása után megérkeztek az első behívók.
Forrás: Világgazdaság/Fotó: EU
