Kapcsolódó cikkek

Eleve lehetetlen volt, hogy ez az akció bármi jót hozzon nekünk. Megbocsátani csak azoknak lehet, akik képesek felfogni és megérteni és persze értékelni a megbocsátó gesztusát. A kommunisták nem ilyenek. Ők büszkék arra amit tettek. Szívesen emlékeznek arra, hogy némi kis hatalommal és erőszakkal, hogyan is lehet egyébként rendes emberek életét tönkretenni. 

Ha 1990-ben az összes olyan élő kommunistát megbüntettük volna, aki bármi rosszat csinált 1945 után, és legalább a gyilkosokat és az ölésre parancsot adókat lecsuktuk volna örökre, akkor lehetne azon gondolkozni, hogy utána megnézzük, az apparátusban és a beszervezettek között ki volt gazember és ki volt áldozat. 

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala nem harminchat évet késett, ahogy az ördögfióka visítja, hanem harminchat éve véglegesen megbicsaklott. A miniszterelnök - aki a MEG NEM történtek idején még a csattogós lepkét tologatta - történelmi tettnek igyekezik beállítani azt, ami történelminek ugyan történelmi, de nem egyéb, mint egy gyalázatos blöff. Okot ad ugyanakkor a derűre, hogy vastagon benne van az öntökönrúgás lehetősége. 

Kádár János nagy “nemzetegyesítő” volt Orbánhoz képest, a Tiszának köztársasági elnöknek is megfelelő, egyébként kommunista történész szerint!

A szöveg az 1956-os forradalom üzenetét állítja párhuzamba a jelen politikai helyzettel, bírálva a külső birodalmi érdekeket kiszolgáló ideológiákat és a Tisza Pártot.

A sok korlátolt, szerencsétlen, neokommunista, szivárványos palesztinnyalogató az örök élet szérumát is megsemmisítené, ha a feltalálója szerintük “fasiszta”.