Herr Kapitány révén stabil német hátszél fújja hazánkat a széllapát-őrületbe
Júniusban német vállalatok érkeztek Magyarországra energetikai üzleteket előkészíteni, majd alig egy héttel később Kapitány István bejelentette a szélerőmű-kapacitás megtöbbszörözését. A német külgazdasági ügynökség azóta már lehetséges német beruházót is megnevezett. Miközben a kormány közpénzből teremti meg az új energetikai beruházások hálózati feltételeit a külföldi-elsősorbanh a német-cégek számára, az egészségügyi fejlesztések uniós keretét jelentősen csökkentette. A történet külön érdekessége, hogy Kapitány korábban egy szélerőművekbe is befektető nemzetközi alapnak dolgozott, és egy hónappal miniszteri jelölése előtt még arról beszélt, szeretné folytatni az együttműködést - írta az Ellenpólus.
A portál szerint Június 15-18. között nyolc német vállalat képviselője utazott Magyarországra. Az utat a német minisztérium Exportinitiative Energie (azaz: Energiaipari Exportkezdeményezés) programjának megbízásából a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és az Energiewaechter GmbH szervezte. A más ügyekben rendkívül aktívan kommunikáló kormányzati nyilvánosság semmilyen beszámolót sem tett közzé a látogatásról, pedig annak célja a magyar energetikai piac üzleti lehetőségeinek feltérképezése, partnerek keresése és együttműködések előkészítése volt.
A Germany Trade & Invest októberi elemzése a brémai wpd-t és a dán-amerikai Eurowind Energy-t tartja a magyar szélerőmű-pályázat legfontosabb lehetséges indulóinak. Az Eurowind két meghatározó tulajdonosa a a dán Norly és az amaerikai Blackstone befektetési alap, míg a wpd a BlackRock tulajdonában áll, külföldi beruházásaiban pedig egy másik nagy alapkezelővel, a Stonepeakkel működik együtt. Utóbbi kifejezetten szoros kapcsolatot ápol a területért felelős miniszterrel, Kapitány Istvánnal.
Kapitány januárban saját LinkedIn-oldalán számolt be arról, hogy iparági szakértőként segítette a Stonepeaket a Castrol nevű kenőanyaggyártó felvásárlásában a folyamat kezdetétől az átvilágításon át a megállapodás aláírásáig. Ugyanebben a bejegyzésben azt is jelezte, hogy a továbbiakban is támogatni kívánja a Stonepeaket. Alig egy hónappal az erről szóló bejegyzés után Magyar Péter bejelentette, Kapitány István lesz pártja energetikai szakértője és potenciális miniszterjelöltje.
A kormány közlése szerint a szélerőműveket magántőkéből építik, az uniós pénz a hálózati feltételeket teremti meg, azaz az állam közpénzből finanszírozza annak az infrastruktúrának egy részét, amelyre a magánberuházások rákapcsolódhatnak, mindezt az egészségügyre szánt források terhére. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére szánt keret 643 millióról 240 millió euróra zsugorodott, a várólisták csökkentését szolgáló digitalizációs programból pedig a korábbi összeg hozzávetőleg tizede maradt, valamint a Gondosóra 229 millió eurós finanszírozása kikerült a tervből.
Ehelyett Kapitány István bejelentése alapján végül nem is 700, hanem 1000 megawattos szélerőkapacitás-bővítésre ír ki pályázatot a kormány, amely szint eléréséhez a Kárpát medence földrajzi sajátosságai miatt mintegy négyezer megawattnyi névleges kapacitást kell telepíteni. Ez, annak ismeretében, hogy a szélturbinák teljes élettartama ideális esetben mindössze 25 év, azt jelenti, hogy egy megawattóra előállított villanyáram bekerülési költsége 24 euró. Ehhez jön még hozzá, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2024-ben az új szárazföldi szélerőművek globális átlagos termelési költsége 34 dollár volt megawattóránként, miközben a sokat kritizált és túlárazottnak titulált Paks II esetében a megawattóránkénti bekerülési költség a blokk tervezett, hatvan éves élettartamával számolva 11 euró lenne, ha egyszer megépülne.
#szélenergia #kapitányistván #magyarország #németország #lobbi #energia #paksII
Fotó: Index