Jótékonysági koncert IV. Béla király nyughelyének megtalálásáért

A IV. Béla Rejtekben független kutatócsoport szerint a tatárjárás után az országot újjáépítő magyar király nyughelye Esztergomban lehet, mindössze néhány méterrel a jelenlegi földfelszín alatt. A kutatók szerint írott és tárgyi források, geofizikai mérések és más nyomok is arra a helyre vezetnek, ahol egy 1920-ban felfedezett földalatti üregben három vörösmárvány szarkofágot találtak…

A kutatócsoport úgy véli, talán a szándék sem volt meg igazából ezidáig, hogy IV. Béla király sírját megtalálják. A csoport vezetője, Gombkötő Csaba megfogalmazása szerint a sírhely meghatározásához ezért több szempontot kell figyelembe venni, középkori és kora újkori írott forrásokat éppúgy, mint képes ábrázolásokat, térképeket, szájhagyományt. Így jutottak arra a következtetésre, hogy IV. Béla király és családja földi maradványai más elképzelésekkel szemben Esztergom Királyváros városrészében vannak, méterekkel a jelenlegi földfelszín alatt. Azon a területen, ahol korábban is sejtették egyes történészek, ugyanakkor nem pont jó helyen keresték a régészek, így a szakma elbizonytalanodott.

Egyszer már meg is találhatták?

A kutatócsoport onnan veszi át a sírhely történetének fonalát, hogy a kutatást  kezdeményező Horváth Csaba építőmérnök-közgazdász nagyapja, bizonyos Harcsa Dániel csizmadiamester megvásárolja Esztergomban a Jókai utca 7 alatti házat. Harcsa Dániel építkezésbe fog, és 1920-ban ennek köszönhetően bukkannak a munkások egy hatalmas földalatti üregre, az alján három vörösmárvány szarkofággal. A háború miatt az üreget feltöltötték törmelékkel, és visszafedték. A kutatócsoport szerint az üreg legalábbis ősi templommaradvány lehet, és feltevéseik szerint a minorita ferencesekhez tartozott. Úgy vélik, a ferences barátok a beomlott bazilikából ide menekíthették át a szarkofágokat, amikor Szapolyai János seregei 1532-ben ostromolták a Habsburg Ferdinánd kezén lévő várost. A szarkofágok helye nemcsak azért merülhetett feledésbe, mert a török hódoltság évtizedei alatt a lerombolt templomokat nem engedte újjáépíteni a szultán, hanem azért is, mert a helyi hagyományokat őrző maroknyi magyar ferences szerzetest németekre cserélték a város 1683-as felszabadulása után. (A kutatásról bővebben Vésey Kovács László kollégánk is írt a Magyar Nemzetben.)

Segélykoncert a váci székesegyházban

A IV. Béla Rejtekben kutatócsoport eddig közadakozásból végzett műszeres vizsgálatokat, és a részeredmények ígéretesek. A Magyarok Világszövetsége a megsegítésükre közadakozást hirdetett, hogy legalább kiderülhessen, valóban helyes e a csoport feltevése. A gyűjtéseknek köszönhetően eddig 1.247.749 Ft gyűlt össze, amelyet november 15-én egy jótékonysági orgonakoncerttel is megtámogatnának a váci Nagyboldogasszony székesegyházban.

Gyöngyössy-Szabó Viktor Gábor orgonaművész hangversenye

Időpont: 2026. 11. 15. (vasárnap) – 19:00

Helyszín: Nagyboldogasszony-székesegyház, Vác

Közreműködik: H. Tóth Tibor (hegedű)

Felcsendülnek:

• J. S. Bach: Pièce d'Orgue (G-dúr fantázia)
• J. Massenet: Meditáció (a Thaïs c. operából)
• J. Pachelbel: d-moll fúga (a Magnificat-fúgákból)
• W. A. Mozart: Ave verum corpus
• J. S. Bach – Ch. Gounod: Ave Maria
• Liszt Ferenc: Ad nos, ad salutarem undam (Fantázia és fúga az „Ad nos, ad salutarem undam” korál dallamára)

A kezdeményezést közvetlenül is támogathatják:

Magyarok Világszövetsége

Belföldi utalás esetén:
1030 0002 2010 2159 7076 3285

Külföldi utalás esetén:
HU07 1030 0002 2010 2159 7076 3285

MKB Bank Nyrt.
Swift: MKKBHUHB 

Kérjük, a közleménybe írják: adomány - IV. Béla rejtekben