Szabadok vagytok – mondta Tarr Zoli, miközben ránk zárta a cellaajtót

Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van, nemcsak a szögesdrótban, nemcsak a könyvsorokban – az idézet nem egészen pontos, de tulajdonképpen mindegy is, hiszen ezentúl az irodalom is olyan lesz, amilyennek az önkényurak akarják.

Tarr Zoltán ma kijelentette, hogy „az irodalom ezentúl nem a kultúrharc terepe lesz”. Jól hangzik. Csak időközben az állam benyelte a Libri-csoportot, a legnagyobb hazai könyvterjesztő és kiadóvállalatot, a héten pedig elkezdik az ellenőrzést a Petőfi Kulturális Ügynökséggel (PKÜ) és Kárpát-Medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft-vel (KMTG) szemben.

E két szervezet előtt két út áll: beolvadnak Tarr és Nagy Ervin farzsebébe, vagy vállalják, hogy szerzőik ezentúl nem jelentethetik meg írásaikat, hiszen mindkettő a Librivel áll szerződésben és ne legyenek kétségeink, a kormány magának akarja az irodalmat. A jobboldali szerzők mehetnek visszat szamizdatokat írni.

Teszik ezt úgy, hogy mind a PKÜ, mind pedig a KMTG soraiban szépszámmal, sőt túlnyomó többségben liberális-baloldali beállítottságú írók, művészek mozognak. A hatalmat azonban ez nem fogja érdekelni, hogy ki a fideszes, azt majd ők megmondják. Gratulálok kisfiam, erre szavaztál!

A KMTG által működtetett Előretolt Helyőrség Íróakadémia esete számomra különösen fájdalmas. Nem titok, hogy én is a hallgatója voltam, a kötetem az ő gondozásukban jelent meg, így személyesen tapasztaltam, hogy milyen komoly szakmai munka zajlott az intézmény keretei között. Rengeteg tehetséges ember dolgozott és tanult ott, dolgozik és tanul jelenleg is.

És nem, a pletykákkal ellentétben soha nem kellett Orbán Viktort dicsőítő ódákat írnunk, ezentúl viszont valószínűleg, ha meg is marad az akadémia, majd írhatnak a hallgatók Bütyök nagyobb dicsőségéről, különösen akkor ha feltöltik olyanokkal, mint Weiner Sennyey Tibor, aki már túl is teljesítette a feladatot EZZEL az ömlengéssel (elnézést kérek olvasóimtól, hogy belinkeltem ezt a „verset”, de így majd értik, mire gondoltam).

Persze Tarr azt is megígérte, hogy a könyvterjesztésből is eltűnik az ideológia, lekerülnek azok a csúnya fóliák és végre megint lehet óvodákban LMBTQ-mesekönyveket terjeszteni. Már érzem is a szabad levegőt.

Szóval nem, a kultúrharc nem ért véget, csak mi, nemzeti szerzők ezentúl gerilla módra kell, hogy váltsunk.