A NÉPNEK ma azt kell ünnepelni, hogy Magyar Péter 1000 napja adott interjút a Partizánnak
Nincs is ennél fontosabb téma. A miniszterelnök külön emléknapot szentelt annak, hogy megemlékezzen erről az "ezredfordulóról", sőt a NÉPET arról is megkérdezte, hogy mit éreztünk, mi a NÉP akkor, amikor megnéztük (mert nyilván ugye mindenki látta, sőt, fejből vissza tudja idézni az egész beszélgetést). Hát én, szófogadó állampolgárként választoltam a miniszterelnök úrnak.
Magyar Péter azt kérdezi tőlem (is), hogy mit éreztem akkor, amikor ő 1000 nappal ezelőtt besétált a Partizán stúdiójába. (Amúgy őszintén, tényleg strigulázza a napokat, hogy őt mióta lájkolgatják néha száz-, de legtöbb esetben inkább tízezrek a Facebookon? Vicc kategória.)
Szóval kérdezi tőlem, hogy mit gondoltam akkor. Én pedig már akkor is azt gondoltam, amit a mai napig. Hogy révbe ért az évek óta brutális pénztömegekkel megtömött O1G-propaganda, és a karma legszebb munkálkodása során a saját farkába harapott.
Sikerült ugyanis felépíteni, majd a lájkolókkal és az O1G-propagandisták brutál munkájával korlátlan hatalomra segíteni az egyik legnagyobb ellenségüket, aktivizmusuk origóját.
Magyar Péter ugyanis sértett NER-lovagként felült a Gulyás Marci nevű paripa hátára és elérte, hogy mindazok, akik sértettség, irigység, meg tájékozatlanság miatt éve óta kiabáltak a NER-re, neki dolgozva hatalomra segítsék őt.
Akkor persze még nem tudtam, hogy ennek kétharmados Tisza-győzelem lesz az eredménye, meg egy rohamosan épülő gyarmatország, de az biztos, hogy azóta is jókat szórakozom rajta, ahogy a Pankotai-, Noár-, Jolvanezígy-félék fényesre nyalogatnak egy embert, aki 12 évig nem csak haszonélvezője, kihasználója, de elképezető rajongója is volt az Orbán-rendszernek.
Újságíróként szórakoztató élmény ez 1000 napja, magyar állampolgárként pedig május 10 óta elkeserítő látvány. Hát ezt érzem, Peti.
