Kevesebbet költ fásításra a kormány, mint a korábbiak, de legalább teljesen új dolognak állítják be

Magyar Péter bejelentette a nagy országfásítási és települészöldítési programját, amelyre négy év alatt 57,8 milliárd forintot szán a kormány. Ebből 18,2 milliárd jutna erdősítésre és országfásításra, 39,6 milliárd pedig a települések zöldítésére. A bejelentést hallgatva könnyen támadhat az embernek az a benyomása, hogy Magyarországon eddig legfeljebb beton nőtt és éppen csak most fedeztük fel a fotoszintézist. Pedig az új program célkitűzéseinek jelentős része már a korábbi kormányok alatt is létezett, ráadásul több esetben nagyobb pénzügyi kerettel.
Az Orbán-kormány 2019-ben indította el az Országfásítási Programot, amelynek keretében a kormányzati beszámolók szerint 2025 végéig közel 200 millió fát ültettek el. A 2020-ban elindított Településfásítási Program első négy ütemében 56 ezer sorfát kapott mintegy 1500 település, 2,5 milliárd forintos támogatással. Az ötödik ütemhez újabb 1,32 milliárd forintot biztosítottak. Az önkormányzatok tehát korábban is részesülhettek központi fásítási támogatásban, méghozzá olyan rendszerben, amelyben a facsemetéket térítésmentesen biztosították számukra.A pénzügyi összehasonlítás is érdekes. A Fidesz-kormány 2025-ben önmagában az erdőtelepítésre és fásításra 64 milliárd forintos pályázati keretet hirdetett meg, miközben Magyar Péter mostani, négyéves országfásítási csomagja 18,2 milliárd forintos. A kettő nem teljesen azonos célú és időtartamú konstrukció, de a különbség így is figyelemre méltó. A korábbi kormány egyetlen erdőtelepítési pályázatának meghirdetett forrása nagyobb volt, mint a mostani országfásítás és települészöldítés teljes, 57,8 milliárdos kerete.
A városok zöldítése sem most jutott először a kormányzat eszébe. A 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklus TOP „Zöld város kialakítása” pályázatainak négy kerete együttesen 142,3 milliárd forintot tett ki a 2022 végi kormányhatározat szerint. Igaz, ezekből nem kizárólag fákat ültettek, hanem komplex városfejlesztéseket is finanszíroztak. De parkosítás, zöldfelületek kialakítása, közterületek rehabilitációja és a városi környezet javítása már akkor is szerepelt a támogatott célok között. Magyar Péter most ugyanezekhez hasonló feladatokra hirdetett meg 39,6 milliárdos települészöldítési keretet.
Az új programnak természetesen vannak saját hangsúlyai, például a városi hőszigethatás elleni külön pályázat és a csatornák menti fásítás. Ezek azonban nem változtatnak azon, hogy a most meghirdetett intézkedések jelentős része korábbi programok folytatásának vagy újracsomagolásának tekinthető. A korábbi és a mostani támogatási keretek nem mindenben összehasonlíthatók, így a tényleges ráfordítások külön mérleget igényelnek. Az viszont már a bejelentett összegekből is látszik, hogy Tisza jóval kevesebb pénzt szán a területre, mint a Fidesz költött korábban, de a megszorítást hatalmas haditettnek és új, még sosem látott ötletnek próbálja beállítani.





