Munk, te ezeknek gyártasz propagandát, hihihaha!

Munk Veronika és a femináci tábor ismét bizonyítja, hogy nincs az a jelentéktelen ügy, amelyből ne lehetne nőjogi világvégét vizionálni. A 444 főszerkesztője most Magyar Péter alagsori hahotázásán akadt ki – a klaviatúra pedig alig győzte a hisztit.

Élvezettel olvasom a 444 főszerkesztőjének, Munk Veronikának az írását. Igaz, ennek talán éppen Munk örülne a legkevésbé. Az a fajta vergődés, amit produkál írásában, nem pótolható. 

Tetszik tudni, a főszerkesztő-amazon most azért akadt ki, mert újdonsült főnöke lement a parlament alagsorába, és az ott dolgozó karbantartókkal együtt nevetett azon, hogy a falon és a hűtő ajtaján meztelen modellhölgyek poszterei virítanak. 

Munk — aki korábban a Telex, a Denník N és idén nyártól kezdve a 444 főszerkesztője lett, vagyis csak úgy habzsolja a kormánypárti médiát — kifakad, mert a miniszterelnök ezen röhögcsél. 

Figyelem, idézhető idézetek következnek:

• “Mert a tárgyiasítás éppen attól működik ilyen zavartalanul, mert nem is kell hozzá különösebb rosszindulat, elég a megszokás, az összekacsintás, a kollektív hahota.”
• “Magyar Péter és csapata nem pusztán dokumentál, maga a Miniszterelnök Úr viszi a poént, hihihaha, végigvezeti a kamerát, felkínálja a nézőinek a közös röhögést, a fogyasztásra kínált testrészt az épületben, ahol a nőket érintő törvényekről is döntenek, ahol elvileg a társadalom egészét képviselik, és a női test még mindig olyan magától értetődő kelléke a férfibarátságnak, mint a szerszámosláda vagy a hűtőszekrény.”
• “A kormány és a frakció nemi összetételére tekintve azt lehet hinni, hogy új korszakot élünk, de talán még van mit tenni.”

Szó mi szó, Magyar Péter hasonló performanszai szekunder-szégyenérzetet keltenek minden jó érzésű emberben, az önjelölt magamutogatás mindig akkor kerül elő, amikor magyarázkodnia kéne valamelyik botránya után (most éppen a besült ügynökakták miatt).

Ez a videó is azt bizonyítja, hogy Magyar Péter inkább egy szánalmas influenszer-pojácának tűnik, mintsem karizmatikus, miniszterelnökhöz illő államférfinak, aki minden nap éjt nappallá téve a nemzetért dolgozna. 

De létezik olyan verseny, amiben Magyar Péter valóban győztesként hagyhatja el a ketrecet. Ez pedig a feminácikkal szembeni ádáz küzdelem. Ez még akkor is így van, ha a csata nem közvetlenül zajlik le, hanem így, “munkosan”. Pedig elhihetik, mennyire “rajongok” Magyar Péter nárcisztikus személyiségzavara iránt. 

Viszont ez tetszik.

Ahogyan a klaviatúra mögé bújva, a billentyűket ész nélkül verdesve hisztiznek azok, akik hatalomra juttatták ezt az embert, őszintén nagy kárörömmel tölt el.

Sajnos ez a káröröm rövid ideig tart, amikor belegondolok, hogy tulajdonképpen most ki panaszkodik kiről és miért.

Abban az országban, ahol Munk Veronika az egyik legolvasottabb lap főszerkesztője lehet, Magyar Péter pedig kormányfő, ne csodálkozzunk, hogy megint nem szakmai útra terelődik a közbeszéd.

Egy ilyen ország pedig aligha fog fejlődni az elkövetkezendő években. 

Kiemelt kép: Magyar Péter a parlament alagsorában. Fotó: Facebook