Revans-filmbemutató és pódiumbeszélgetés Köő Artúrral a Polgári Mulatóban

2026. november 8.

Új filmünk bemutatójára és Revans-közönségtalálkozóra invitáljuk olvasóinkat november 12-e, csütörtökre, fél hétre a Polgári Mulatóba. Az Egy Pesti Srác - Varga Janika a Corvin közben című dokumentum-portréfilmünk díszbemutatójához kapcsolódóan pódiumbeszélgetést szerveztünk Köő Artúr történésszel, Huth Gergellyel és Kertész Dáviddal, a film készítőivel és Stefka Istvánnal, az Ötvenhat arcai és 1956 lövészárkai című portrékötetek szerzőjével, plusz egy meglepetés-vendéggel!

Tartsunk össze, kérjük ajánld az eseményt barátaidnak, ismerőseidnek ITT!

A dokumentum-portréfilmünk a Corvin közi Pesti Srác szobor alakját ihlető forradalmárról szól. Varga János mindössze 16 évesen, október 23-tól egészen november 12-ig vett részt a szabadságharcban, a Corvin közt és a Royal Szállót védte, Wittner Máriával ítélték el, akivel aztán életre szóló barátságot kötöttek és halálukig küzdöttek 1956 igazságáért, mellyel a legújabb generációkat is igyekeztek megismertetni.

Varga Jánossal még 2024-ben jártuk végig szabadságharcos életútjának helyszíneit, remélve, hogy a portréfilm egy nagyszabású dokumentum-játékfilm alapja lehet. Végül forrás hiányában, László Petra és családja áldozatos munkájával, a Nemzeti Maximumért Alapítvány révén készülhetett el az alkotás szerényebb változata. János tavaly januárban tragikus hirtelenséggel hagyott itt bennünket, de még az előző hetekben-hónapokban is lázasan dolgozott a magyar szabadság és szuverenitás ügyének terjesztésén.

Főszereplőnk 16 évesen, pomázi születésű ipari tanulóként már az első napon, 1956. október 23-án magával ragadta a forradalom. Az iskolából a HÉV-felé igyekezve beállt a felvonulásába, s már aznap ott volt a Magyar Rádió ostrománál, majd - az ávós-s gyilkosságokat látva - beállt a szabadságharcosok közé. Ott volt a több száz halálos áldozattal járó Kossuth téri sortűznél, aktívan segített a holttestek elszállításában. A végigélt dráma hatására a legkeményebb küzdelmekben vett - igazolható módon - részt.

A Corvin közben Wittner Máriával egy napon, a november 4-i szovjet invázió óráiban sebesült meg. Ugyanis mindketten ugyanannak a védelmi csoportnak, a Vajdahunyad utcainak voltak a tagjai. Ellátása után, a heves harcok ellenére visszatért a csatatérre. Varga Jánost a Corvin közből a Royal Szállót védő csoporthoz vezényelték át társaival, ott még november 8-ig harcolt. Egészen november 12-ig vett részt az aktív ellenállásban, amikor a Széchenyi-hegyen, a Vörös Csillag szállónál végül letette a fegyvert és kalandos módon elrejtőzött.

A kádári megtorlás Fehér könyvébe beszerkesztett csoportkép, melyet a Corvin közt védő Vajdahunyad utca 41. alatti ellenállócsoportról készített egy osztrák újságíró a tűzszönet napjaiban. Bekeretezve Wittner Mária és Varga János szabadságharcosok láthatóak, akiket többek között e fotó alapján ítélt el a kommunista vérbíróság.

Varga János (ahogyan a kis termetű fiút a Corvin köziek hívták: Janika) szerepel a megtorlás idején Bécsben fellelt, közismert csoportképen, mely 1957-ben a hírhedt Fehér könyvben is megjelent. A fotó hatására lebukott, Wittner Máriával és három másik Corvin közi szabadságharcossal (Stricker Katalinnal, Tóth Józseffel, Kata-Sörös Józseffel) fogták perbe, három társukat felakasztották, ők pedig hosszú börtönbüntetést kaptak. A rendszerváltoztatás idején merték újra felkeresni egymást, s Wittner Mária haláláig a legközelebbi barátokként ápolták a forradalom emlékét.

Harcostársai és Győrfi Lajos szobrász elmondása szerint az ő alakjáról, a Vajdahunyad utca 41. udvarán készült végzetes csoportképről formálták meg az “1956-os pesti srác” a Corvin Mozi előtt található szobrát. Igaz, ezt Jani bácsi mindig tagadta, mondván sok "Janika", sok bátor szabadságharcos volt, ő csak egy közülük. Varga János az 1956-os Pesti Srác Alapítvány és az 1956-os Magyarok Világszövetsége tisztviselőjeként is megkérdőjelezhetetlen érdemeket szerzett, olyan szabadságharcos, akinek története hiteles, nem vitatott és számos forrásból alátámasztható.