Vitézy múzeuma nem merte visszautasítani Nagy Ervin tróger Fordját

Nagy Ervin szétfingott, kiszuperált platós Fordja megérett a bontásra, de még a roncstelepre is sajnálják kivinni. Innen született az ötlet, hogy legyen a gépjármű a „rencerváltás” szimbóluma, és állíttassék ki egy múzeumban. Mondjuk a Közlekedésiben, oda amúgy is van Vitézynek kontaktja. Bár a szakmát eleve megosztotta, hogy attól, hogy Magyar Péter korszakos műtárgynak nevezi a Fordot, annak számít -e. Nyilván nem. A Közlekedési Múzeum közleményben üzente, nem merik nem befogadni…

Az intézmény ugyanakkor sejtelmesen válaszolt a felajánlásnak tűnő felszólításra:

egyrészt feladatuknak tekintik a jelenkor és a közelmúlt tárgyi emlékeinek megőrzését, ezért fontosnak tartják, hogy az ilyen emlékek már most bekerüljenek a gyűjteményekbe. Így elkerülhető, hogy évtizedekkel később hiányozzanak egy-egy történeti kiállítás anyagából.

Eddig ez általános rizsa. Majd azt is hozzátették, elfogadják a felajánlást,

arról azonban nem döntöttek, milyen formában mutatják azt be. Ezt később szakmai szempontok alapján határozzák meg.

Pedig sokan vannak máris Magyarországon, akik önmaga proli igénytelenségében, lelakottságában és pusztulatában pontosan felismerik Magyar Péter diktatúráját, politikai teljesítményét és a jövő emlékezetét abban a platós Fordban. Nem is kell semmilyen szobrot emelni a miniszterelnöknek, elég lesz Magyar Péter kapcsán csak a „Ricsire”, azaz a gépjárműre rámutatni. Esetleg elférhetne rajta egy viaszbábú, azt a jelenetet bemutatva, amikor templomból kijövő embereket gyalázott a jelenlegi magyar miniszterelnök.

Minél előbb ki kell állítani. Üvegfal mögé, persze…